6. fejezet

Ron fáradtan lépett ki a khg-ból, pedig korán lefeküdt, ugyan nem tervezte, hogy alszik, hisz délután egy óra körül feküdt le. (A javasasszony a szívér kötötte, hogy sokat pihen.)
Egész éjjel szörnyű álmok kínozták, melyekből csak nehezen ébredt, fáradtabban, mint ahogy elaludt. Arca nyúzott volt, szemei karikásak. Órára mennie kellet, így beletúrt a vörös hajába, nagyot sóhajtott majd elindult a bájitaltan órára.
Mostanra sikerült találnia az igazgató nőnek egy megfelelő tanárt, így az év legelső bájitaltan órája felé tartott.
- Jó reggelt! –mondta a tanárnő, amikor belépett az alagsori terembe. Egy már, félkész főzetbe beledobott valamit, ami kicsit robbant. – remélem, kipihenték magukat, mert nagyon le vagyunk maradva, így a maradéktalan figyelmet megkövetelem. – Mondta miközben másik összetevőt dobott a főzetbe. Tekintetével végig járta termet. – Mint nézem a létszán, nem teljes… - Ron is körbe nézett.
- Hermione… - suttogta. El nem tudta képzelni hova tűnt megint a lány.
- Elnézést a késésért, tanárnő! –lépett a terembe Hermione.
- Üljön le!  Még nem maradt le semmi érdekesről…-mondta a tanárnő, majd tovább magyarázta, miért kell mindenképp oda figyelni az óráin, és hogy miért fontos hogy behozzák a lemaradást.
- Hol voltál? – nézett Hermione-ra kérdőn, a barátja.
- Belemerültem a bájitalkészítésbe… -mondta a lány egyszerűen, és mosolyogva, láthatóan arra várt, hogy Ron feltegyen egy kérdést. Ron, sóhajtott, bár kíváncsi volt mi lett a végkifejlet.
- Volt is értelme? –kérdezte Ron, kíváncsian.
- Igen! –vágta rá Hermione boldogan, bár kicsit hangosan. Egész testével a fiú felé fordult ültében, és lelkesen kezdett magyarázni, észre sem vette, hogy mindenki elhallgatott és minden szempár rájuk szegeződik. - ugyan nem egészen azt amit szerettem volna… -mondta a végére kicsit lelombozódva.
- Igen, Miss…- nézett kérdőn a lányra.
- Grager… -mondta Ron, gyorsan mivel Hermione még mindig mással volt elfoglalva.
- Hogy? Mi? - kapta fel a fejét, Hermione. Tanárnőjük, felvont szemöldökkel várta a magyarázatot. – ja én, csak izé… - jött zavarba és elpirult.
- Nekem magyarázta hogy mi robbant az üstjében… -mondta Ron kimentve a lányt.
- Igen? És mit? – Hermione elkerekedett szemekkel, nézette erre a kérdésre elösször előre, majd Ron-ra.
- Hát… a szagból úgy ítélem, hogy ébresztő főzet… és az egyetlen hozzávaló, ami robbanhat az a…- itt kicsit habozott. – béka köröm…- ajkába harapott, nem tudta jót mond-e, félt hogy téved.
- Kitűnő… -mondta a tanárnő, majd folytatta a beszámolóját. Ron, most hogy így jobban megnézte a tanárnőt, azt állapította, meg hogy csúnyább nem nagyon lehetne. A nő kis híján gurult, a haja kék és zöld, nem túl hosszú csupán pár cm, nagyon kicsi, bajuszszerűség nőtt az ajkai felett a hangja, ugyan barátságos, de a kinézete nem annyira.

oOo

- Most mond…-mondta Ron, óra után, de Hermione már húzta is a gyengélkedő felé. Nem értette a lányt, hogy vajon mi játszódhat le a fejében. – Nem értelek… nagyon nem…-mondta Ron, amikor még nem értette hova mennek.
- Nem sikerült ugyan a bájital, amit szerettem volna, de most van valami jobb…- mondta izgatottan, Ron csak felvonta a szemöldökét kérdőn.
- Feltaláltad a rák ellenszerét, vagy mi a bűzgolyótól vagy ennyire izgatott? – kérdezte kíváncsian.
- Nem! –förmedt rá Hermione a gyengélkedő ajtaja előtt megállva, és Ron felé fordulva. – Felébresztem Harryt…- mondta, és benyitott a szobába.
- Azt akarod vele megitatni? –fintorodott el Ron, amikor meglátta a seszínű, borzasztó szagú és állagú kotyvalékot, amit Hermione elővett. A lány csak grimaszolt neki egyet hátra majd, befogta Harry orrát, és beöntötte a fiú száján az italt, amikor kinyitotta a száját.
- Még jó hogy befogtad az orrát… - fintorgott Ron.
- Finnyás…- jelentette ki Hermione.
- Na, ne mond, hogy te meginnád azt a vackot… -mondta ron az üres üvegcsére mutatva.
- Önszántabból, tuti nem, de ha alszom, úgysem tudok védekezni…- vont vállat a lány.
- Amúgy honnan szerezted ezt a bigyót… olyan szag van, mint annak, a hogyishívjáknak a bájitaltan teremből.
- Mivel az… a húgod, hozott nekem tegnap, és azért késtem, mert ezt fejeztem be… -mondta magyarázat kép, majd oldalra fordította fejét az ébredező Harry felé.
- Sziasztok! –köszönt az ébredező kómásan.
- Szia Harry! –köszönt Hermione mosolyogva, majd Ron is biccentett egy félmosoly kíséretében.
- Még mindig rajtad van a kötés? –nézett a lány csuklójára Harry
- Igen, de semmiség…- legyintett a lány elpirulva majd Ron felé sandított.